• Megjelenítés

technológiai fejlődés

Egyedi útra lépett Magyarország - vajon mi történik, ha élesítik a pénzügyi szuperfegyvert?

Egyedi útra lépett Magyarország - vajon mi történik, ha élesítik a pénzügyi szuperfegyvert?

A világ jegybankjai közül egyre többen és egyre intenzívebben foglalkoznak egy saját kibocsátású digitális fizetőeszköz bevezetésével. A CBDC-vel a központi bankok kezelni tudnák a kriptopénzek terjedéséből fakadó kockázatokat, de ezentúl a monetáris politika támogatásában is hatékony eszközzé válhatna az új fizetőeszköz. Az MNB számára éppen ez utóbbi miatt válik igazán fontos célkitűzéssé a digitális jegybankpénz kibocsátása. Arról, hogy hol tart az MNB a fejlesztésekben, milyen szerepet szán a monetáris politikában a CBDC-nek, és milyen akadályokra, valamint kockázatokra kell felkészülni a bevezetés előtt, Kuti Zsoltot, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Az ukrajnai pusztítás megijeszthette a világ egyik vezető szuperhatalmát - Lehet, hogy elkerültünk egy igazán brutális háborút

Az ukrajnai pusztítás megijeszthette a világ egyik vezető szuperhatalmát - Lehet, hogy elkerültünk egy igazán brutális háborút

Az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió több szempontból is hatalmas meglepetést okozott a világnak. Amellett, hogy sokan nem gondolták, hogy tényleg megtörténik, most már egyértelműen elmondható, hogy a nyugati országok szankciós-hadjáratának intenzitása, az általuk biztosított hadianyag-támogatás, illetve az orosz haderő vártnál gyengébb teljesítménye is váratlan fordulat a háború tekintetében. Mindez egyértelmű üzenet lehet a Kínai Népköztársaság számára is, akik komolyan fontolgatták azt, hogy a közeljövőben megtámadják Tajvant, de látván az Ukrajnához köthető eseményeket, van rá esély, hogy egyelőre polcra tették a tervet. Egy invázió Tajvan ellen ugyanis sok szempontból hasonló, mégis sokkal nehézkesebb, véresebb és gazdaságilag is szignifikánsabb lenne, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.

Elhozta a pandémia a digitális Kánaánt?

Elhozta a pandémia a digitális Kánaánt?

Intelligens eszközök terjedésének felgyorsulása, online meetingek és távoktatás, home office, érintésmentes fizetés és szállítás, online vásárlások és szórakozási lehetőségek számottevő növekedése – ezek mindegyike olyan tényező, mely a Covid-19 járvány hozadéka. A technológiai fejlődés és az ipar 4.0 vívmányai ugyan már a pandémiát megelőzően is rendelkezésünkre álltak, de rohamos terjedésnek a világjárvány időszaka alatt indultak. A technológiai adaptáció és a digitális átmenet hossza számos esetben lerövidült. A hatások a fogyasztókat, munkavállalókat és a vállalkozásokat egyaránt érintették. Adódik a kérdés, hogy a Covid-19 járvány tekinthető-e boosternek a technológiai fejlődés előrehaladásában, valamint tartós marad-e a folyamat?

Kétségbeesetten igyekeznek a kelet-közép-európai államok pótolni a startupokat finanszírozó kockázati tőkét

Kétségbeesetten igyekeznek a kelet-közép-európai államok pótolni a startupokat finanszírozó kockázati tőkét

Miközben a kelet-közép-európai régió néhány kockázati tőkével finanszírozott startupja rendkívül sikeres unikornissá vált, a régió kockázati tőkealapjainak mérete messze elmarad az európai átlagtól. Az állam (beleértve az EU-transzfereket) szerepe az alapokban viszont kiugróan magas. Az állami alapkezelők nagy tőkekínálatot biztosítanak a startupok széles köre számára, a cégek közötti szelekciót azonban nem kizárólag piaci szempontok alapján végzik. Valójában tehát duális gazdaság működik a startupok piacán, ahol a startup cégek egy része a piacról próbál megélni, s távol tartja magát az állami támogatásoktól, míg egy másik része az állam segítségével próbál boldogulni. A válság időszakában az állami alapoktól piaci mérlegelés nélkül kapható mentőcsomagok ezt a helyzetet tartósíthatják. A járadékvadász viselkedés előtérbe kerülése megakadályozza a startupok hatékony működését, nemzetközi mércével sikeressé válását, s ezzel párhuzamosan fékezi a globális kockázati tőke bekapcsolódását az érintett országok fejlesztéseibe. Mindezt csak fokozza, hogy az orosz-ukrán háború következtében az egész régió veszít tőkevonzó képességéből.

A folyamatos technológiai fejlesztés a kulcs az építőipari sikercégnél

A folyamatos technológiai fejlesztés a kulcs az építőipari sikercégnél

A Bayer Construct többek között olyan nagy projektek kivitelezési munkáiban vett részt, mint az Agora, az Etele Plaza, vagy a Puskás Aréna. A több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező cég mostanra Magyarország és Közép-Európa egyik legmeghatározóbb építőipari és ingatlanfejlesztő vállalatcsoportjának számít.

Új, egylépéses PCR-tesztet fejlesztett ki egy magyar cég

Új, egylépéses PCR-tesztet fejlesztett ki egy magyar cég

A járványhelyzetben a transzplantációk és az azokhoz szükséges megfelelő donorok keresése lelassult, sőt, sokszor szünetelt, így a magyar tulajdonú Omixon Biocomputing Kft. reagálva a piaci igényekre, egy új, egylépéses PCR-tesztet fejlesztett ki.

Miért kakukktojás az euróövezeti monetáris politika?

Miért kakukktojás az euróövezeti monetáris politika?

Az emelkedő infláció miatt Magyarországon és Csehországban már tavaly nyáron elkezdődött a kamatemelési sorozat, Lengyelországban némi hezitálás után az ősszel, Angliában februárban, az USA-ban pedig márciusban fog elindulni. Az Európai Központi Bankban azonban egyelőre nincs terítéken az, hogy a 2016 óta változatlanul nulla százalékos hitelkamatot megemeljék. Pedig infláció ott is van. Mi ennek az oka?

Megmerevedett a brit munkaerőpiac még a járvány és technológiai fejlődés ellenére is

Megmerevedett a brit munkaerőpiac még a járvány és technológiai fejlődés ellenére is

Az Egyesült Királyságban a várakozások ellenére folyamatosan csökken munkaerőpiaci változások intenzitása. A pandémia sok szempontból diszruptív hatása ellenére a változások mértéke messze elmarad az 1980-as években végbement folyamatok hatásaitól. A Resolution Foundation és a London School of Economics új kutatása szerint a munkaerőpiac változásának üteme az elmúlt évtizedekhez képes most érte el a legalacsonyabb szintet.

A negyedik ipari forradalom emberi arca

A negyedik ipari forradalom emberi arca

Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.

Nincs más lehetőség az agrárium előtt, mint a digitalizáció

Nincs más lehetőség az agrárium előtt, mint a digitalizáció

A korábbiaknál lényegesen keményebb elvárásrendszerrel, sokszor egymásnak ellentmondó feltételekkel kell szembenéznie az agrártermelésnek, amelynek egyszerre kell zöldnek és hatékonynak, versenyképesnek lennie. A látszólag feloldhatatlan ellentétre a digitalizáció és általában a modern technológiák jelentik a megoldást. Ezek elterjedésére nem csupán a gazdálkodóknak, hanem a jogi környezetnek és a finanszírozói intézményrendszernek is készen kell állnia.

Folyamatos krízishelyzetben a világ – Hogyan alkalmazkodhatunk az új helyzethez?

Folyamatos krízishelyzetben a világ – Hogyan alkalmazkodhatunk az új helyzethez?

Közhely, hogy a világ változik, hiszen minden változik, ami létezik. Egy szervezet szempontjából azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire összetett egy változás, milyen dinamikával megy végbe, mekkora az időtávja. Napjainkra a technológia rendkívül gyors fejlődése, valamint a világot lassan két éve sújtó COVID-járvány mélyreható és tartós változást idézett elő a vállalatok működési környezetében. Ha úgy tetszik, a világ permanens krízishelyzetben van, márpedig válság idején sokkal több a változás, a kilengések amplitúdója is lényegesen nagyobb, mint békeidőben, s mindebből következően kevésbé kiszámíthatók a működési peremfeltételek. Ehhez a helyzethez, tetszik vagy sem, alkalmazkodni kell. Ellenkező esetben nyugodtan lehet csomagolni, mert előbb-utóbb a kevésbé rugalmas cég kipontozódik a piacról. Az alkalmazkodás egyik eszköze az agilis szervezeti modell, amely adott helyzetek gyors és hatékony kezelését teszi lehetővé. Mit „tud” ez a modell, hol vannak, vannak-e határai, és létezik-e alternatívája?

Lesznek-e sikeres magyar fintech cégek vagy neobankok? A mai trendek szerint aligha

Lesznek-e sikeres magyar fintech cégek vagy neobankok? A mai trendek szerint aligha

A Covid-válság felerősítette a fintechek térnyerését, miután a bankok digitalizációs folyamatai lassúak és határozatlanok voltak. A bankoknál is nagyobb problémákkal küzd emiatt a befektetési szakma. A vagyont szerző új, Y és X generációk új technológiai alapon, más tanácsadói igényekkel képzelik pénzük kezelését. Azonban sem az iparágban zajló technológiai forradalomra, sem az új generációk igényeire nincs a hazai befektetési szakmának igazi válasza.

Vettel figyelmeztet: a Forma-1 meg is szűnhet

Vettel figyelmeztet: a Forma-1 meg is szűnhet

Már gondolkodik a visszavonulása utáni időszakról a négyszeres Forma-1-es világbajnok Sebastian Vettel, aki szerint a klímaváltozás miatt a sportágnak meg kell változnia a jövőben.

Mesterséges intelligencia és automatizáció: aki lemarad, annak végleg befellegzett

Mesterséges intelligencia és automatizáció: aki lemarad, annak végleg befellegzett

Hogy változtatja meg a technológia a munkavégzést? Hol helyezkedik el Magyarország az üzleti automatizáció és a mesterséges intelligencia területén nemzetközi viszonylatban? Mi várható öt éves időtávon? Mennyire van felkészülve az oktatási rendszer a kihívásokra?  Többek között ezek a témák kerültek terítékre az Abbyy által szerveztt kerekasztal-beszélgetésen, ahol Máhr Tamás, a társaság magyar K+F központjának vezetője és Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense osztották meg gondolataikat.

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár

Az új technológiai megoldások bevezetése és terjedése a gazdasági növekedés kulcsa, azonban a saját fejlesztés gyakran túl költséges, így importtal kell helyettesíteni. Egy vállalat gépbeszerzési döntésére hatással van a közelben lévő többi cég importja, főleg ha a cégek fiatalok és nemzetközi piacra termelnek.

Hátrányt jelent a cégeknek, ha nincsenek hiteles információk a fenntartható működésükről

Hátrányt jelent a cégeknek, ha nincsenek hiteles információk a fenntartható működésükről

A KPMG felmérése szerint a világ 250 legnagyobb vállalkozása közül 10-ből 9 vállalat készít már beszámolót az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak való megfelelésről. A cégek a „Jó, ha van” állapotból eljutottak a „Kell lennie” állapotba, de a jelentéstételi gyakorlatot még fejleszteni, és leginkább egységesíteni kell az ideális állapot, a minden érintett számára átlátható működés érdekében - írják elemzésükben a KPMG Magyarország szakértői.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility